A játék a gyermek sajátos, legbonyolultabb és legsokoldalúbb cselekvési, illetve tevékenységi formája. Egy alaptevékenység, amely semmilyen más cselekvési formával nem cserélhető fel. A gyermek személyiségének apró mozzanata ebben tükröződik, játékával azt is ki tudja fejezni, amit szavakba foglalva nem, vagy csak igen nehezen tudna megfogalmazni.
Kisgyermekkorban a játék és a tanulás nem különíthető el egymástól; a játék tulajdonképpen maga a tanulás az érési folyamatokba ágyazva. A gyermek többet tanul ebben az időszakban, mint később egész életében.
- Ekkor tanulja meg idegrendszerében leképezni és feldolgozni a körülötte lévő világot,
- megtanul hatékonyan mozogni,
- megtanul észrevenni és kérdezni.
Ez a tanulási folyamat szinte teljes egészében a játékban talál közvetítő közegre.
A játék segítségével a gyermek:
- sokszínű ismereteket és készségeket szerez,
- tárgyi és szociális környezetének folyamatosan új és más adottságait, lehetőségeit fedezi fel,
- önállóságra tesz szert,
- valamint szociális magatartásformákat és kulturális értékeket sajátít el.
A gyermek a játékon keresztül ismeri meg a világot, annak összefüggéseit és önmagát, a benne rejlő képességeket.