A komplex szenzomotoros fejlesztés a már biztonsággal járni tudó kisgyerekeknek szól (kb. 2–3,5 éves kor). Azoknak ajánljuk, akiknek megkésett beszédfejlődésük, magatartás problémájuk, figyelemzavaruk van, autizmussal élnek vagy autisztikus tünetekkel rendelkeznek, visszahúzódóak, ügyetlenek. Ide tartoznak még azok a gyerekek, akiknél a szobatisztaság nehezen alakul ki, nehezen megy a bölcsődei vagy az óvodai beilleszkedés, vagy óriási a mozgásigényük, szinte állandóan pörögnek, nehezen vagy csak rövidebb időre ülnek le maguktól játszani.
A mozgásfejlesztés ebben az esetben is a konduktív pedagógia (Pető módszer) elemeire épít, valamint beépítjük még a TSMT és az Ayres terápia egyes elemeit is. A foglalkozások a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve épülnek fel. Játékos, zenés, komplex fejlesztés, ahol az agy különböző területeinek az ingerléséről van szó. A figyelem fejlesztése közvetve valósul meg azáltal, hogy a gyerekeknek egy-egy feladaton belül egyszerre több dologra is oda kell figyelniük, pl. beszéddel, mondókával kísérni a mozgásos feladatokat. A foglalkozások egyik része szabadabb, ahol a gyerekek a különböző fejlesztő eszközöket (Ayres terápia) használják, a másik részben pedig egy irányított mozgásfejlesztés zajlik, ahol a nagymozgásokon túl fejlesztjük a finommanipulációt, egyensúlyérzéket, ruganyosságot, ritmusérzéket, hosszú- és rövidtávú memóriát és a figyelmet egyaránt.
Általában az ebben az életkorban jelentkező zavarok hátterében idegrendszeri éretlenség áll, ezt egy kb. egy órás mozgásvizsgálattal meg lehet állapítani. S mivel az idegrendszer a magzati koron túl a csecsemőkori mozgásfejlődéssel alakul ki, ezért a fejlesztés során odáig kell visszanyúlni. A fejlesztő tornába így beépítjük az egyes csecsemőkori mozgásminták elemeit is, mint például a kúszást és a mászást is.
A komplex szenzomotoros fejlesztés is még a korai fejlesztéshez tartozik, mert ugyan egy-egy tünet már komolyabb problémát okozhat ebben az életkorban, mégis a megelőzésen van itt is a hangsúly. Az ügyetlenségből, az állandó pörgésből vagy a megkésett beszédfejlődésből a későbbiekben figyelemzavar alakul ki, a figyelemzavar következménye pedig a tanulási probléma, súlyosabb esetekben a diszgráfia és a diszlexia. Az agyban a figyelem, a mozgás és a tanulás központjai ugyanott találhatóak meg, az egyik fejlődése a másik fejlődésével jár együtt, és ugyanúgy fordítva is, az egyik zavara sajnos a másik kettő zavarát okozza. Természetesen ez nem az IQ-t jelenti, nagyon jó képességű gyerekek, magas IQ-val is rendelkezhetnek idegrendszeri éretlenséggel. A cél az, hogy mindenkiből a maximumot hozzuk ki, s képességeikhez mérten tudjanak teljesíteni később az iskolában.